24.
Kedves Zsuzsika!
Váratlan meglepetés volt Töled az a Badacsonyból küldött lap. Nagyon köszönöm, hogy ilyen figyelmes voltál és nem feledkeztél meg rólam. Kicsit persze rossz is mert tudom azt, hogy ilyen közel voltál hozzám és mégsem találkozhattam Veled. Igazán megírhattad volna, hogy jössz. /vagy talán zavartam volna? /a levelek leírója:ha a keresztanyám el akartad volna csábítani, biztos, merthogy Ő volt a partnerem / Sajnos nekem ezidáig nem állt módomban, hogy elutazzak arra felétek. Pedig nagyon szeretnék elmenni. A szabadságom Csehszlovákiában töltöttem, de hogy őszinte legyek itthon többet ért volna. Mennyi időt töltöttél Badacsonyban? Kb. két hete voltam én is ott, de nagyon rossz idő volt és csak borozgatni lehetett.
A fényképedet meg-meg nézegetem néha és szivesen gondolok a Veled együtt eltöltött időkre. Azóta biztosan sokat változtál már, hiszen két éve lassan, hogy láttuk egymást. Igazán küldhetnél egy ujabb képet magadról. Persze ha kéred akkor én is fogok küldeni. / a levelek leírója: szépült/
Zsuzsikám! A férjhezmenéssel hogy állsz? /a levelek leírója: csípd meg Oszikám, akarom mondani Attila!!!/ Remélem arról csak értesítesz. Már biztosan menyasszony vagy. /egy frászt, Rád várok Te Istenadta lélek!!!/ Hogy őszinte legyek én még szerelmes sem voltam azóta, megismertem már pár lányt, de az igazit még nem találtam meg. / a levelek leírója: mert nem az alföld egy bizonyos falucskájában kerested Te drága/ Talán számomra nincs is ilyen.
A múlt hónap elsején volt egy kis karambolom, egy hónapig voltam beteg. A motorom azóta sem jó., az eleje kicsit eldeformálódott.
Különben csaknem minden vasárnap otthon vagyok, mert nekem kell müvelni a szőlőt, mert az öregek már nagyon nem bírnak vele. Pedig nem sok értelme van, mert a bort nem szeretem
Remélem fogsz egy kicsit írni magadról, hol dolgozol, hogy élsz, merre jártál a nyáron, stb. / kérdezd meg emailben, válaszolni fogok rá, már amiről beszélt Zsuzsi- a levelek leírója,/
Válaszod várom
Üdv. / a levél leírója: csak így, röviditve, már semmi csók, ölelés, gondolok rád, csak te jársz a fejemben stb./
Attila
25.
Kedves Zuzsikám!
Elnézésed kérem, hogy ilyen soká válaszolok leveledre. Ugyanis akartam egy meglepetést számodra, de sajnos nem sikerült. Ugy volt, hogy a motorom megcsinálják augusztus 20-ra és sógorommal elmegyünk az Alföldre, mivel ő is onnét szármaik, Kecskemét környékéről és ugy terveztük, hogy onnét lemegyünk hozzátok. Ővele voltunk kint Csehszlovákiában is. Ami azt illeti a kirándulás nem volt rossz csak kevés pénzünk volt. Mi nem üzleteltünk, mert nem tudtuk, hogy mit vesznek ők meg. Megaztán motorral nem lehet sok cuccot vinni. Napi 100 koronát kaptunk költőpénznek fejenként, de ott kint szállodára legkevesebb 50 koronát fizettünk mindenhol fejenként. Múltkor mikor beszélgettünk sógorral, hogy elmegyünk hozzátok, ott volt egy srác is velünk. Már ismerem régebb óta, mert egy helyen dolgozunk csak azt nem tudtam, hogy faludbeli. Ő azt állítja hogy husvétkor volt otthon és te akkor már menyasszony voltál és azóta biztosan férjhez is mentél, mondta ezt 1968-ban augusztusban. /a levél leírója állítja bizton, hogy nem volt menyasszony Zsú, még udvarlója sem volt, de valóban az lett egy, mondom egy év múlva. Attila, jobb lett volna, ha Zsút kérdezed, nem egy idegen fiút, aki esetleg nem is ismerte Zsút. Még az is lehet, hogy irigy volt rád, mert szép volt a szerelmed?! Rosszindulatból félreinformált.
Küldök neked én is három képet. A képeken nővérem, a férje és a kisfiuk láthatóak. Most van a fényképésznél 2 tekercs filmem, ha jól sikerültek majd küldök abból is. Ugy nézem a két év alatt híztál egy kicsit, ugye? / a levél leírója: Zsút is megviseltek bizonyos események, így mamája nagyon odafigyelt, hogy kicsit mind lelkileg, mind testileg kapja össze magát, mert nem fogja bírni az egyébként nem nehéznek tünő munkát. Egész nap állni, hajolgatni, cipekedni szombaton és vasárnap is, bizony nem könnyü, különösen egy egy jeles ünnepnap, névnapok, stb előtt. Nagy mindig a forgalom ilyenkor és Zsú sokat volt nagyon fáradékony. /
Többet nem írok, maradok:
Üdvözlettel
Attila
És tényleg nem írt többet! Kár, boldogok lehettünk volna nálunk. Kész, berendezett szoba és az én ölelő karjaim, és csókjaim várták, mindhiába. Azt mesélték rokonaim, hogy Zsú soha többé nem lett szerelmes, és soha többé nem tudott úgy szeretni, olyan tiszta érzésekkel, mint Attilát. Hírtelen felnőtté vált, kiégett, csalódott felnőtté. Fájt a csalódás, hogy nincs viszontszeretve. Állítólag ekkor döntötte el, hogy nem fog válogatni, aki megkéri igent mond. Ha tudta volna milyen szenvedés árán lesz belőle xy-né, soha nem megy férjhez.
Zárszó helyett
Az 1966 nyarától 1968. augusztus 31.ig tartó szerelem, - mi másnak is lehetne nevezni, - olyan semmilyen véget ért,. nem jött több levél csak ebből lehet gondolni, hogy vége. Volt órákig tartó iskola előtti szobrozás, majd csak végez Zsú,- illetve Attilának Zsuzsika- az iskolapadban. Megható lehetett kinézni, amint ott őrködik szerelmére Attila. Kár, hogy ezt az azonnali reagálást csak most ötlöttem ki utószó helyett. Bizonyára bennetek is felmerül egy-két kérdés, tegyétek fel a megadott email címen. Mindenkinek válaszolok kérdésére, ha tanácsot kérne megbeszéljük a problémáját.
Mindegyikőtöknek köszönöm az oldal meglátogatását, szép tavaszt kívánok. Ámor nyila mindenkit érjen utol, aki erre vár. Akinek már megvan a szerelme nagyon vigyázzon rá, hogy meg is maradjon.
Bucsuzom, legközelebb étel recepteket fogok írni.
Gringo Star mondta
Ki aszerelemért még nem halt meg, az soha nem élt.
Paulo Coelho monta
Nincs olyan ember, aki ne tudná megtalálni a Másik Felét. Életünk valamely pillanatában mindannyian keresztezzük a Másik Felünk útját, és felismerjük őt.
Zsú az után jött rá, hogy elvesztette másik felét, amikor elküldte azt a bizonyos "felejts el"...... levelet, de rettentően magányos volt. A levél elküldésével aztán mégnagyobb magány vette körül, szinte beburkolta a sötét magány, ami elkisérte élete minden szakaszába, csak pillanatok voltak amik fényben teltek el, de ezek sem a boldogság pillanatai, csupán csak néha egy kis öröm.